threeh tenorz blogja

 Faluról hazatérvén úgy érzem kicsit nagyobb tapasztalattal rendelkezem a faekéket illetően. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy vidéken az emberek a föld művelésére használják és hihetetlen sikerrel. Végül is ez a felhasználás is logikus.

Egy faeke a világ leghasznosabb dolgai közé tartozik. Puszta létezésével jobbá teszi a világot. Több faeke, nagyobb boldogság. Faekegyár = végtelen pozitív energia.

Egyik nap gyanútlanul sétáltam a ligetben, azon gondolkodva, hogy vajon miért is sétálok én a ligetben.  Hosszas agyzsibbasztó órák után rájöttem, hogy nyilván azért, mert kimentem oda. Ennek megörülve elkezdtem futni, s amint észbe kaptam, már az úttest mellet voltam. Élveztem ahogy a friss szmog az arcomba csap, és csak úgy gyengéden simogatja a nyálkahártyámat, majd a tüdőmet is kezelésbe veszi. Eufórikus élménybe kerülvén, elkezdtem szédelegni. Visszaszédelegtem a ligetbe, és megláttam egy dombot. Néztem egy ideig, majd legnagyobb meglepetésemre a domb odébbállt. Kicsit furcsáltama  dolgot, mivel ez nyilvánvalóan nem valami mindennapos esemény. Beletelt pár percbe mire magamhoz tértem, és odaszóltam a dombnak.

- Hát ne menj el! Neked itt kell állnod!

Meglepetésemre úgy megállt, hogy szinte már öröm volt nézni. Rámnézett, és megszólalt.

- Hol van az előírva, hogy egy dombnak csak állni szabad? Ha állnál ugyanazon a helyen évszázadokon át, mennyire örülnél neki?

- Mondasz valamit. - feleltem elgondolkozva - De ha már itt tartunk, megkérdezhetem hova mész?

- Keresek egy helyet ahol családot alapíthatok, és boldogan élhetek békességben. Tudod, itt olyan nagy a zaj, a forgalom a levegő büdös, és minden télen százak szánkóznak rajtam. El tudod képzelni micsoda feszültséggel jár ez?

Őszintén szólva fogalmam nem volt milyen feszültségekkel jár dombnak lenni, mivel sose volt szerencsém kipróbálni, de így belegondolva valószínűleg én se bírnám ki sokáig egy ilyen helyen.

- És mégis hol találsz ilyen helyet? Mármint ahol élnek még más dombok.

- Dombok mindenhol vannak, ha elindulok valamerre biztos találok valami jobb helyet ennél.

Beszélgetés közben akaratlanul a zsebembe tettem a kezem, és valami puhát éreztem. Az uzsonnai zsíroskenyerem, hasított belém a felismerés. Mivel semmi kedvem nem volt megenni, és jótékony kedvembe voltam, úgy gondoltam fölajánlom neki, a kosszú útra.

- Ha gondolod adhatok valami útravalót. - vettem elő a kis zsíroskenyerem a zsebemből

A domb szó nélkül elvette az uzsonnám, és befalta.

- Igazán köszönöm. Mi a neved?

- Ödön- feleltem

- Én Joszif vagyok.

- Akkor te nem is idevalósi vagy?

- Még régen kisdombkoromba kerültem ide. Hetekig vándoroltunk a családommal, még letelepedtünk itt, akkor még egy csendes kis városka volt ez itt.

- És ők hol vannak? Úgy értem a családod.

-A bátyjám hegy lett, az anyám, és az apám elkopott, a nővérem pedig elment. -

 Műveld vele a földet, bazdmeg, arra lett kitalálva!