Egy férfi lépdel az utcán, elmerülve gondolatainak halmazába. Egyszer csak fölnéz. Egy lány jön vele szembe. Bögyei csak úgy lefitymálóan kibuggyannak pólójából, s bimbója oly hegyesen áll, hogy majd kiszúrja a férfi szemét. A férfi szemet vet a leányra. Megfogja jobb szemét, s erőteljes mozdulattal kirántja helyéről, s nekidobja a lánynak. Nézik egymást, majd a férfi váratlanul elővesz egy fazekat tele zabkásával, és hozzá egy kanalat. Kavarni kezdenek. Mikor már jól megkavarták a zabkását, leteszik a kanalat, és nézik tovább egymást. Megfogják egymás kezét, és továbbindulnak az úton, immáron ketten. Befordulnak egy sikátorba, s azt mondja a férfi.

-         Szeretlek.

-         Én is. – mondja  a leány

 A férfi megfogja a nő vállát, s lassan végigsimítja az egész kezét.

- A bőröd oly puha, és selymes, mint a nyári hajnalon frissen fosott szar.

A lány elpirul, a férfi folytatja.

- A szád, mint egy távol keleti extázisban lévő ánusz, mely alig várja, hogy a holdfény rávetüljön rózsájára, és végigsimogassa.

A lány válasz helyet megmarkolja a férfi szőrét. A férfi elhullajt néhány örömsikolyt, és visszamarkol. Ekkor rájön, hogy a lány egy ló. Hatalmas nyerítések közepette fogadja a visszamarkolást. A férfi meghökken néhány perce, majd elővesz egy kockacukrot, és a lónak adja. Még egy orbitális nyerítés hangzik fel a  sikátorból, és a férfi úgy dönt továbbáll, de hirtelen átváltozik egy masztodonná. Eleinte ő maga se érti mi történt de mire ráeszmél már késő, reménytelenül beragad a sikátorba méretes masztodontestével. A ló kimenne a sikátorból, de képtelen rá, mivelhogy a masztodon eltorlaszolja a sikátor kijáratát.  Már három napja ott lehetnek, amikor elkezdenek mutatkozni a szomjúság, és az éhség első jelei. A ló föltalálja magát, s lefeji a masztodont, így legalább a szomját olthatja. Az ötödik napon a masztodon kezd elgyengülni, aztán hirtelen meghal. A ló eleinte megörül, de aztán rájön, hogy ettől még nem tud kijutni innen, sőt még fejni sem tud. Pár nappal késöbb, kb. a kilencedik napon a masztodon holteste elkezd rothadni, és iritálja a tetemből föláramló bűz a ló orrnyálkahártyáját. Ez még jobban kikészíti. A 12. nap környékén a ló végre váratlanul meghal.

Most joggal kérdezitek mi ebben a happy end. Hát, hogy nem kellet végignézni egy masztodon, és egy ló közösülését!!!!!!!!