Először is midenkit szeretnék egy nagy CSÜLÖKKEL köszönteni az én első sajátbejáratú eget , földet megrengető bejegyzésem kapcsán köszönteni kedves análhuszárcsuhafenőbarátaim . Nem áll szándékomban gátakat átszakítani, vagy életeket tönkretenni csak egyszerűen ösztönözni akarok mindenkit egy kis olvasásra . Habár e mű még csak demó verzióban létezik rajta vagyok az ügyön hogy teljes pompájával az olvasók elé táruljon. Sajnálatos módon 2 éve probálom rávenni magam hogy ezt a kemény, egy órás munkát fölfejlesszem a kedves olvasó közönség szinvonalára, de nem is rabolnám tovább a szót hanem átadom a szemnek e töméntelen gyögyört betűkbe öntve.
A 3 porszem
Bevezető
Volt egyszer egy város, amelyben volt egy ház. Ez egy teljesen átlagos kis kégli volt. Viszont ebbe a teljesen átlagos kis kégliben volt egy nem teljesen átlagos kis sarok. Ebbe a sarokba egy egészen eldugott, az emberek által alig észrevehető, nyüzsgő metropolisz terült el. Az észrevételét az is nehezítette hogy egy WC mögött kapott helyet. Ebbe a városban lévő városban porszemek laktak. Az emberek még csak nem sejtik hogy ezek az értelmes kis lények micsoda összetett, és a miénkel vetekedő társadalomba élnek. Ennek a városnak a neve propolisz volt. Mint minden fejlett társadalomba itt is virágzott a bűnözés, és az illegális dolgok használata. A rendőrök teljes erőből próbálták ezt megfékezni, amibe segítségükre volt 3 az igazság oldalán álló porpolgár. Ők hárman voltak a város szuperhőse. Erejük meghaladta Fekete Laci, és Toldi Miklós eggyüttes erejét. Egyikőjük volt Porállag, aki erőhullámokkal terítette le ellenfeleit. Ő volt a szupercsapat vezetője. Vele volt még portevő, és portörlő. Portevő elképesztően hosszúra tudta nyújtani a nyelvét, amivel nem csak hidakat tudott építeni a szakadékok fölött, hanem hatalmasakat ütni. Végül pedig volt Porturha, aki sugárzó köpéseket lövellt ki magából ellenségeire. Ők nagyszerűen tartották kordába a gonosz erőket, míg egy napon föl nem tűnt a gonoszság megtestesítője: Porszívó.
- fejezet
Magabiztos léptekkel ment propolisz porgármestere (Porász) munkaheje felé. Hatalmas termetéről csak úgy sugárzott a tudás, és a hatalom. Sokan észrevették és köszöntek neki az uttcán. Pár perces gyaloglás után beért a munkahelyére. Köszönt a portásnak, Portársnak. Fölment az irodájához ami az ő kívánságára a földszinten volt így nem kellet sokat sétálnia. Önelégülten leüllt íróasztala mögé. Körülnézett a szobájába, és észrevette, hogy az egyik sarokba hatalmas kosz van.
- Takarítónő!-üvöltötte teli torokból
Sietős léptek hallatszottak a folyosón. Míg Porász a várt a felelőtlen alkalmazottra a legféltetteb kincsét, a róla készült képet csodálta. Ekkor félénken belépett a takarítónő.
- Na végre Portőrlő! Szeretném megtudni mi az a sok kosz a sarokba?! Nem tűrom az ilyet az én irodámba! Hogy koncentrálljak így a munkámra?- fordult hirtelen, és fasírtméretűre nőtt szemekkel a szegény munkásnőhöz
- Elnézést, de a sok kefélés, és törlés közbe elfelejtettem azt a kis helyet.- felelt a félénken a kérdésre Portörlő.
- Most azonnal törölje föl, vagy úgy kirugom mint pormacskát szarni.-
Miközben Portörlő a munkáját végezte a porgármester sóhajtozva dőlt hátra a székébe. Unottan nézte ahogy föltőrlödik a por a sarokba. Egy kis nézelődés múlva enyhe szellőt érzett a szobába. Nem tudta mire vélni a dolgot. A szellő egyre erősödött míg nem olyan nagyra nem nőtt, hogy a porgármesternek és alkalmazotjának meg kellet kapaszkodnia, hogy be nem szívja őket az ablak felől érkező szívóerő. Úgy látszott a szívásnak eszébe sincs leállni, sőt még erősebb lett Porász nem bírt tovább kapaszkodni, és kiszívodott az ablakon. Amint ez megtörtén a dolog befejeződött. A takarítőnő nem bírta mire vélni a dolgot. Kidülledt szemekkel bambult az ablak felé ahol az imént tűnt el a főnöke. Nem tudta eldönteni hogy örüljön, vagy féljen. Pár perc múlva berontott az épületbe dolgozó többi porszem a zajra. Miután mindenki megtudta mi történt a takarítótól valaki azt kiálltotta:
- Hívjuk a 3 porszemet, ők majd tudni fogják mit kell tenni.
Mindenhonnan helyeslő hümmögés hangzott föl.
A 3 szuperporszem hamarosan megérkezett szuperhihetetlen kocsijukkal.
A 3 porszem után a rendőrök is megérkeztek. Közös helyszínelésbe kezdtek.
- Ki, vagy mi lehet az aki ilyen dologra képes Porállag?- kérdezte Porfogó a rendőrfőnök Porállagtól.
- Ha én azt tudnám már rég a rács mögött lenne Porfogó rendőrfőnök úr .- válaszolta
- Nem lehet, hogy valami régi ellenségetek tért vissza és a porgármesteren próbál bosszút állni, vagy titeket csapdába csalni?-
- Nem hinném, hogy bármelyik volt gonosztevő vetemedett volna ilyen tettre. Ha valamit nem mertek volna, hát az például ez. Ha ez kiderül akkor az egész város összefogna az ellen aki ezt elkövette. Ezt senki se merné megtenni.- érvelt porállag
- Egyetlen tény amit tudunk, hogy a Porászt a ház mögötti sikátorra néző ablakján szippantották ki.-
- Hát ennyiből nem tudjuk elkapni a elkövetőt. Megkérdem Portevőt, meg Porturhát mit talált.-
- Jó menj csak, én addig körülnézek a sikátorba .-
Mind a ketten a saját dolguk után mentek.
- Hé, Portevő, Porturha! Találtatok valami érdekeset?-
- Ha sarokba lévő nagy koszkupacon kívűl semmit .- felelte Portevő
- Hiába keresünk itt bármit is semmit se találunk, már órák óta nézelődünk. - vetette közbe Porturha.
- Azt hiszem Porturhának most igaza van- helyeselt Portevő – Menjünk vissza a szupertitkos főhadiszállásra a Szafaládé utca 11-be. -
- Hallottam ám. – szólt közbe egy közelbe nézelődő rendőr.
- Nem hallottál semmit. – szólt határozottan Porállag és megnyomott egy gombot valami radírszerű szerkentyűn, és a rendőr kábultan meredt előre a falra. – Hopp ezt egy kicsit túladagoltam. A mai nap teljesen kitőrlődik a fejéből. Na menjunk.
A 3 porszem beszállt a szuperhihetetlen kocsijukba és elment a Szafaládé utca 11-be.
- fejezet
Otthon a 3 porszem bekapcsolta a TV-t. Szinte minden csatornán a porgármester elrablásáról
szóló híreket mondtak.
- Nem tudom elképzelni ki az akinek akkora szívóereje van, hogy kiszívjon egy dagadt porszemet, egy törhetetlen, megerősített ablakon. – Mondta a többieknek Porturha.- Gondoljatok bele. Ilyet még a legelvetemültebb démoni por, Porcicakaka se csinált volna meg. Pedig ő olyan elvetemült volt, hogy majdnem halálra ijesztette a rendőrfőnököt. -
- Nem hinném hogy van olyan porszem aki el tudna képzelni egy ilyen hatalmas gaztettet.-
Helyeselt Portevő. Eközben odament a hűtőhöz és kivett néhány szuperenergiagazdag kekszet, és leült elemészteni a proteinbombát.
- Több száz poröltőnyi óta nem volt példa ehhez hasonlóra, amikor ugyanis előjött a pokolból a gonoszság megtestesítője Gonoszságmegtestesítő, vagy más néven Porszívó. Neki van a leghatalmasabb ereje a rosszakaró porok között. Hatalmas szívóerőt képes kifejteni, és a pillantásától szinte minden porszem lelkileg megtörik. – szólt bele a beszélgetésbe Porállag
- Az lehetetlen. Őt legyőzte a Porok megmentője Porköles. Annak az esélye, hogy újjáéledt kb.: 1 a 726.543-hoz. – Vetette ellen Porturha.
- Valóban képtelen gondolat, bár minden eshetőségre fel kell készülni. Ebbe a világba még az energiakekszek sincsenek biztonságba. Igaz Portevő?! – Szólt oda neki Porállag, mert már a a negyedik darab energianasiért somfordált el.
- Ez már az utolsó. – Magyarázkodott tele szájjal.
- Ha ez valóban megtörténne, vagyis, hogy visszatér Porszívó. Akkor mit tudnánk tenni? – kérdezte Porturha
- Utána kéne járni ennek az ötletnek a valóságalapjához. Információ után kéne járni a városi könyvtár ősrégi, szupertitkos tárolórészlegére. – válaszolt Porállag
- Bevonjuk a rendőröket is a nyomozásba? – kérdezte Portevő
- Egyenlőre nem. Senki sem tudhatja meg mi után kutakodunk. –
- Akkor mit mondjunk a könyvtárosoknak. Ráadásul a könyvtár azon részlegébe való kutakodásért engedélyt kell kérnünk a porgármestertől, aki jelen pillanatban nem elérhető. –
- Akkor a rendőrfőnöktől. – vetette közbe Porturha.
- Akkor meg hogy tartsuk titokba a nyomozást. Ha valaki megtudja mi után nyomozunk kitörhet a pánik, még hogyha alaptalan is a gyanúnk. – magyarázta meg enyhén gúnyosan Porállag Porturhának a magyaráznivalót.
- Akkor meg be kell törni valahogy. – erre a kijelentésre csönd lett. Mindenki Portevőre nézett aki ezt a bátor kijelentést tette. Egy kis csönd után Porturha szólalt meg először.
- Az a létesítmény a föld alatt van atombisztos bisztonsági rendszerrel körülvéve. Az őrökön könnyen elverhetnénk, de akkor meg észrevennének minket. Ennek az egésznek semmi értelme. – sorolta fel az érveket Portevő.
- Ne légy pesszimista! Nem is olyan rossz ötlet. A könyvtár azon részébe van az őröknek kialakítva WC, és zuhanyzó. A csatorna rendszerbe épp hogy beférünk, a lefojón pedig épp, hogy kiférünk. Ha mázlink van akkor senki nem lesz a zuhanyzóba. Ezért még délután mennénk nem este. Megvárjuk még valaki bejön, vagy ha nem tudjuk kivárni akkor becsalogatjuk. Ekkor kipróbálhatjuk a legújabb szerkentyűnket az arclemásoló púdert. Bekenjük vele a másolandó alany fejét majd utána a mi arcunkat is. Ekkor a mi arcunk átváltozik az őr fejévé. Ha kedvünk van még a testünket is bekenhetjük, és akkor a testalkatunk is ugyanolyan lesz. Ha ezzel megvagyunk akkor egyikőnk kimegy és becsalogat, még kettő őrt, és velük és elvégezzük ezt a műveletet. Majd ezeket a szerencsétlen porszemeket bevisszük az egyik sarokba, és rájuköntjük a kaméleonkivonatot amitől beleolvadnak a háttérbe, így senki se fogja észrevenni őket. Amíg ők kábulnak addig mi elintézzük a dolgunkat, majd ha végeztünk lemossuk a kaméleonkivonatot az őrökről, kitöröljük az emlékeiket, és ugyanazon az úton távozunk. – ismertette a helyben kitalált tervét Porállag, saját magán is meglepődve milyen ügyes.
- Nem hangzik rosszul. Reméljük minden e tökéletesen hangzó terv szerint fog haladni. – fejtette ki a véleményét kis idő múlva Portevő.
- Holnap délután indulunk. Addig pontos tervrajzot kell szereznünk Propolisz csatornarendszeréről. – jelentette ki a csapat vezetője Porállag
- fejezet
Reggel hét volt és a 3 szuperhős a délutáni terv megvalósítására készült. A reggeli májkrémes kenyér közben továbbcsiszolták a tervüket. Propoliszba hagyományos reggeli szokás volt a májkrémes szendvics mustárral, és literes kiszerelésű banánlével. A porszem társadalomban nagyon sok az emberi szokásoktól eltérő gasztronómiai ismeretek. Ilyen volt például a májkrémes kenyér, mustárral, és banánlével. A porművészetbe is sok hasonló emberi szemmel elfogathatatlan művek születtek, mint a Portalanság, az íróművészetbe, vagy a Portalan történet a filművészetbe, és még fölsorolhatnánk még igen sok furcsa művet. A reggeli közben még szokás volt TV-t nézni. Ezt a 3 Porzsem most se hagyta ki, és bekapcsolták a legnépszerűbb csatornára a PPC-t. Az éppen a képernyőn lévő műsort egy fontos hírrel szakították meg. A szupercsapat azzonal a képernyőre tapadt.
- „ Elnézést kérünk a film félbeszakítása miatt. – mondta a TV bemondó – Egy nagyon fontos hírt kell közölnöm önökkel. Valaki egy a tegnapihoz hasonló gaztettet követett el. Tudomásunk szerint egy mindenre elszánt gonosz beállítottságú porszem, behatolt a városi könyvtár szupertitkos földalatti részlegébe, és beszippantotta az őröket, és a könyveket, majd minden nyom nélkül eltűnt. Most kapcsoljuk a helyszínen lévő riporterünket. „ -
- „Köszöntöm a kedves nézőket. A PPC riportere vagyok. Innen a Városi könyvtár szupertitkos részlegének ajtajából jelentkezek élőben. Kint van a város szinte összes hatósági személye. Megkérdezzük mi a vélemény a város tűzoltófőnökének, Poroltónak erről a törvénytelen bűncselekményről. Mi a vélemény? –
- Ez borzasztó. Nem tudom elhinni az ilyet. Még sehol se tapasztaltam ilyen hatalmas pusztításra képes szívóerőt. Borzasztó. –
- És a tűzoltóságnak mi feladata itt? –
- Tulajdonképpen semmi, de minden nagyobb tisztviselőt, (mint én) elhívtak erre a borzasztó eseményre. –
- És mi hol maradunk? – szólt a közbe Porturha
Csörrr Csörrr. Csöngött a telefon a 3 szuperhős otthonába.
- Majd fölveszem. – ment a kommunikációs eszközhöz Porállag – Halló? -
- Én vagyok Porfogó a rendőrfőnök. Biztos hallották a híradóba mi történt a könyvtárba. Jöjjenek oda önök is. Sajnálom, hogy ilyen későn tudtam értesíteni, de csak most értem rá. Én értem ide elsőnek, és azóta nem értem rá telefonálni, meg ki is ment a fejemből a helyszínelés közbe.
aláírás: a fölfedezetlen , mindent művét félbehagyó író